Család - mesén innen és túl, gyerekeknek és felnőtteknek

Csernik Pál Szende székely mesemondó és lábbábos előadásában. Lehet jönni pizsiben 😉

Könnyebb felmászni az üveghegy tetejére, mint egy házaspárnak boldogan élnie, míg meg nem halnak. Lehet, hogy sűrű, sötét erdőkön vezet az út, próbákat kell kiállni, de hisszük és tapasztaltuk, hogy legmélyebb vágyunk nem csak a tündérmesékben válhat valóra.

Csernik Szende vallja:

"Hiszek a mesékben, hiszek az élő szóban, a kincsben, a mese teremtő erejében. Mert a mese-szó a nép összetartó íze, lelke. A mese fészket rakott bennem, s én azért mesélek, hogy mások lelkében is fészket rakjon.

S hogy miért szeretem a meséket? Mert bennük vagyok, bennük vagyunk, mindenki bennük van. Azon az Óperenciáson túl es, ahol a szél es megszelídül, ha legyőzi a sárkányt a hős, aki belőlünk fakad, s általunk megérkezik a szerencsének szerencséjéhez, s nem kerüli ki a bölcs öreganyót s apót. S a kiskakas gyémánt félkrajcárja sem veszik el soha, mert lelkünk kincses kamrájában van az elrejtve, s onnét se tűzön, se vízen el nem veszik tőlünk, ha addig élünk es, ameddig a halhatatlanság folyója az égig érne, s a lajtorját neki támasztanánk a fuszulyka karóhoz, úgy es a mese kerekével haladunk előre s hátra, ahogy csóré talpunk bírja, s akkor es az örökkévalóság útját tapossuk e mesés életünkben."

A mese olyan mint egy ölelés. Kiszakít a napi futkosásból, elvarázsol, nyugalmat és oltalmat ad. Karikó Éva a budaörsi Szerelmi 7próba nyitóelőadásán Csernik Pál Szende székely mesemondóval beszélgetett az ő életmeséjéről, nagyszülői örökségről, magyarságról, idő szentelésről és a meselélekről, amelyet a Teremtő öntött belé.